Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek. (3Jn. 2.)
János apostol eme jókívánsága Isten vágyát is kifejezi. Isten nem csupán a lelkünket kívánja áldásban részesíteni, hanem a testünket is. A Biblia szerint az ember test és lélek elválaszthatatlan egysége. Bár az orvosi gyakorlatba sajnos még a mai napig sem épült be teljesen ez a szemlélet, a legutóbbi évtizedek tudományos kutatásai egyre mélyebb és bonyolultabb összefüggéseket és kölcsönhatásokat tárnak fel testi- és lelki állapotaink között. A rossz fizikai közérzet negatív gondolatokat és érzelmeket erősít fel bennünk, de éppúgy igaz az is, hogy a negatív gondolatok és érzelmek olyan élettani változásokkal járnak, amelyek vészhelyzetbe kapcsolják testünk működését, kimerítik szervezetünket, felgyorsítják a sejtszintű öregedési folyamatokat, növelik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és gyengítik immunrendszerünket.
“A betegség a bűn következménye.” Az emberek pusztítják a természetet és szennyezik környezetüket, ám mindez visszahat a saját egészségükre is. A mai fogyasztói kultúra által közvetített életmód egészségünket megrontó szokásokat népszerűsít. A posztmodern emberek Istenről elfelejtkezve nem találják a maradandó békesség forrását, egyre stresszesebbek, érzelmi nehézségeiket nem képesek kezelni. Mindezek bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy a civilizációs betegségek (szív-érrendszeri betegségek, rákbetegségek, cukorbetegség, Alzheimer kór, depresszió, …, stb.) robbanásszerűen terjednek.”
“Istennek terve van mindnyájunkkal.” Szeretne bevonni bennünket mások megmentésébe. Saját lelki gyógyulásunk is aközben halad előre, miközben együttmunkálkodunk Ővele a másokért végzett szolgálatban. Jócselekedeteket készített el számunkra, hogy azokban járjunk, és hogy azok által legyünk a világosság hordozóivá, és a világosság forrásának útjelzőivé a sötétségben élők számára. Képességeket (tálentumokat) adott nekünk, hogy azok által dicsőítsük Alkotónkat.”
“Gyengébb egészséggel azonban kevésbé tudjuk teljesíteni ezt a megbízatásunkat. Betegen ahelyett, hogy mások hasznára lehetnénk, mi magunk szorulunk mások segítségére. Isten ugyan így is fel tud használni bennünket, de sokkal kisebb mértékben és szűkebb körben. És ha ráadásul a saját káros szokásaink is hozzájárulnak megbetegedésünkhöz, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek szolgálunk valójában: saját testi kívánságainknak vagy Istennek.”
“Isten célja az, hogy teljesen adjuk át Neki életünket, hogy bennünk és általunk tudjon munkálkodni. Az evangélium nem csupán annyi, hogy Jézus meghalt a bűneinkért, és így örökké élhetünk. Jézus már most át akarja venni az életünk feletti irányítást. Meg akar tisztítani minket minden bűntől és tisztátalanságtól, lakozni kíván bennünk folyamatosan, és Lelke által vezérelni minden döntésünkben.Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi. (1Kor. 6:19-20.) Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek. (1Kor 10:31.)”
Helyreállításunk munkája magában foglalja, hogy teljes összhangra jussunk Isten akaratával, szívünkbe írja be törvényét. Nem azért, hogy ezáltal üdvözüljünk, hanem azért, hogy kifejezhessük hálánkat a kegyelemből elnyert üdvösségért. Ha engem szerettek, az én parancsaimat megtartsátok – emlékeztet minket Jézus.
Mi köze ennek az egészséghez? Nagyon is sok. Ma már az egészségügyi intézmények is egyre jobban hangsúlyozzák a prevenciós szemléletet. A civilizációs betegségek kialakulásában az életmód szerepe a döntő tényező. Ha dohányzunk, akkor minden szál cigarettával rákkeltő anyagok tömkelegét juttatjuk be a szervezetünkbe, fokozzuk függőségünket, és csökkentjük önkontroll képességünket. Mi köze ennek üdvösségünkhöz? Több mint azt sok keresztény is gondolja.
“Isten teljes lényünket meg akarja újítani. Arra hív, hogy Lélek szerint járjunk és a romlott kívánságokat győzzük le az Ő erejével. (Gal 5:16., 24.) Ha Krisztust befogadtuk, akkor testünk egészségtelen vagy bűnös kívánságait nem táplálhatjuk magunkban. (Rm 13:14.) Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. (1Thess 5:23.).”
Ha káros szokásoknak való hódolással romboljuk egészségünket, akkor olyanok vagyunk, mint az a példázatbeli haszontalan szolga, aki elásta tálentumát, jóllehet azért kapta urától, hogy kamatoztassa. A hasznosságunknál azonban több forog kockán, ha ugyanis a világi kívánságok veszik át életünkben az irányítást, akkor nem maradhat meg bennünk az Atya szeretete sem. (1Jn. 2:15-17.)
“Az egészség is lehet bálvány, ha fontosabbá válik Istennél és csak a saját önző érdekeink miatt vigyázunk rá. Isten azonban arra hív minket, ha kell, tudjunk az életünkről is lemondani érte. Az egészségfejlesztők egy hosszabb, betegség mentesebb, élvezetesebb élet célkitűzését ajánlják az egészségtudatos magatartás motívumaként. Az igazi keresztényt elsősorban nem ez a cél mozgatja. Testünkre nem a saját tulajdonunkként tekintünk, hanem mint Isten tulajdonára, amelyet mi csak használatra kaptunk. Mint Isten lakhelyére, amely az Ő jelenlététől szent, és ezért úgy kell táplálnunk és ápolnunk azt, amint az Úr is gondot visel ránk. (Ef 5:29.)”
“Amennyire tehát rajtunk múlik, igyekeznünk kell összhangban élnünk egészségünk törvényeivel, mert csak így lehetünk hasznos gyermekei és hű sáfárai Istennek. Sőt, csak akkor tudjuk szeretni Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes elménkből, ha minden erőnkből is szeretjük Őt, vagyis minden fizikai képességünket és az életmódunkat is ennek a célnak rendelünk alá. (Lk 10:27.)”